Óvónénik látogatása az első osztályosoknál

 

 

A szeptemberi csengőszó minden diáknak egy új tanév kezdetét jelentette.  Az 1. osztályos kis lurkóknak pedig egy nagy utazás kezdetét. Izgatottan tették be lábukat az iskola kapuján nagy táskájukat cipelve. Csodára várva néztek szerteszét, ismerkedtek a sok újdonsággal. Számtalan feladat gördült eléjük, amit nagy izgalommal gyűrtek le. Gurultak a betűk, a számok, ügyesen mozogtak a ceruzák a kis kezekben. Sorra születtek az arany és piros csillagok, piros pontok.  Megtanultak igazi iskolások lenni.

Elérkezettnek láttuk a pillanatot, hogy az egykori kedves óvó néniknek megmutassuk mindezt.  Nagy szeretettel és izgatottsággal készültünk e nagy napra.  A régi kedves emlékek inspiráltak bennünket, hogy verset tanuljunk, rajzot készítsünk számukra. November 19-én elérkezett a nagy nap.  Megtelt a terem mosolygós, büszke óvónénikkel, akik könnyeikkel küszködve csodálták egykori kis tanítványaikat. Annál szebben, mint azon a napon, soha sem ment az olvasás és számolás. A tanító néni minden kérdésére ezer kéz nyúlt a magasba, úgy nyíltak a padokban, mint a szirmát bontó kis virág. Megmutattuk, hogy hogyan is telnek az órák egy „Boldog iskola” boldog osztályában. Lehetőségük nyílt megmutatni tájékoztató- és írásfüzetüket is.  Szeretetük és munkájuk gyümölcseként sok buksisimogatást, ölelést és ajándékokat kaptak az óvónéniktől, akik hírét vitték az egykori óvódába, hogy tényleg igazi iskolások lettek.

Feketéné Varga Mónika
az 1.a osztályfőnöke