2018-ban már volt egy nyári angol bibliatábor iskolánkban.
Istennek hála, 2024-ben ismét sikerült megrendezni július 3-7-ig 60 diák (5-9. évfolyamosok), 14 angol fiatal önkéntes, 3 angoltanár és 3 ifjúsági segítő részvételével. Mi 80-an 5 napot töltöttünk együtt, tanulmányozva Isten igéjét; és használva a nyelvet, amit tanulunk, tanítunk.
Az angol csapat az Acorn szervezettel való kapcsolatunk révén érkezett ide Bristolból. Voltak közöttük mérnökök, orvosok, egyetemisták és éppen érettségizett fiatalok is, akik azért jöttek Orosházára, iskolánkba, hogy bizonyságot tegyenek arról, hogy milyen szuper dolog Isten igéjét, hallgatni, olvasni, arról beszélni és keresztény fiatalnak lenni.
A napjaink a gyerekekkel 7.45-kor kezdődtek a regisztrációval, majd játék következett a díszteremben a csapatok között. A közelgő olimpiai játékok adta a hátteret a csoportok kialakításának, így voltak Szörfösök, Breaktáncosok, Gördeszkások, Íjászok, Kenusok és Vizilabdások, akik egész héten együtt küzdöttek a nemes versenyen.
A diákok 3 csoport tagjai is voltak, hiszen a játékok alkalmával vegyes csoportban versenyeztek, mint az olimpiai csapat egy célért, a győzelemért – végül az egész heti összesített pontszám alapján a Breaktáncosok nyertek. A délutáni angolórákon nyelvi szintjük alapján csoportosultak – 1 kezdő, 2 középhaladó és egy haladó csoportban – a kiscsoportos beszélgetéseken pedig életkor és nem szerinti csoportokba voltak osztva.
A délelőtti kihívások nagyon erősítették a közös együttműködést. Volt sorverseny, mini olimpia, fotókihívás is, amely során megadott feladatokat kellett elvégezniük az angol és magyar vezetőik segítségével.
A nap fő eseménye mindig a Biblia tanulmányozása, Jézus „Én vagyok ..”mondásainak áttekintése volt, amit nagyon szemléletesen, bizonyságtételekkel és dalokkal fűszerezve élhettünk át. Ezt mindig a kiscsoportos beszélgetések követték, ahol 5 kérdés alapján dolgoztuk fel az igeszakaszokat:
1.Mi az, ami először kitűnik neked a szövegből?
2.Milyen kérdéseid vannak?
3.Hogyan illeszkedik ez a Biblia többi részéhez?
4.Hogyan mutat Jézusra?
5.Mit kell tennem?
A gyerekek napról napra egyre jobban megnyíltak, kérdeztek, érdeklődőbbek lettek, megosztották velünk a problémáikat, bizonytalanságaikat, ami nagyon áldásos volt.
Ebéd után angol, majd kézműves foglalkozás és sportolás következett.
A kézműves foglalkozásokon nagy sikere volt a barátságkarkötő készítésnek, pólófestésnek, hennázásnak és az angol süti sütésének is.
Megismertünk egy új sportot, a spikeball-t, ami nagy kedvenc lett, de biztos vagyok benne, hogy a szombati vizes sportok délutánja volt a legnépszerűbb a nyári melegben.
Csütörtökön este a nagyobbaknak egy ifit rendeztünk, ahol az éneklés és a játék mellett mély beszélgetésekre is lehetőségük volt.
Minden napunkat egy összegzéssel zártuk, egy stúdióban találva magunkat, ahol Szöszi és Törpi, a két műsorvezető beszámolt az „Orosházi Örömhírek”-ben az aznap történtekről. Megtudhattuk, hogy ki nyerte a nap poénja és a nap fotója díjakat, énekeltünk és az aznapi igeszakasz is előkerült, megerősítve a hallottakat. Természetesen, hogy elég angolos legyen, a vicces időjárásjelentés sem maradhatott el.
Különleges volt a szombati „Örömhír” adása, hiszen azt a szülőkkel együtt élhettük át a szülői esten, ahol bemutattuk, hogy mivel foglalkoztunk a héten, megtudhattuk, hogy melyik csapat nyerte az orosházi olimpiát, a heti képek visszanézésével újra feleleveníthettük a szép és örömteli pillanatokat és Isten igéjének magyarázatát is meghallgathattuk a szülőkkel együtt. Egy nagy beszélgetős, együtt vacsorázós, fényképezkedős alkalom zárta a szombati napunkat. A szülők magyaros ételeinek a jóvoltából igazi lakomában volt részünk.
A tábor zárása az evangélikus templomban a vasárnapi istentisztelet keretében történt, ahol egy kis bemutatóval, közös énekléssel, és imádsággal adtunk hálát az áldásokkal teli, tartalmas hétért. Az istentisztelet után pedig a gyülekezeti ház udvarán búcsúztunk és ünnepeltünk a családokkal az apukák által főzött finom, közös ebéddel az igazi magyar bográcsos paprikáskrumplival.
Ezek után délután, aki még szeretett volna, a strandon is találkozhatott angol vendégeinkkel, barátainkkal, testvéreinkkel. Mert valóban azok lettünk – e rövid idő alatt. A vendégségből barátság és testvériség lett Krisztusban. Mérhetetlenül hálás vagyok Istennek értük, kollégáimért és az ifis lányokért, akikkel együtt tudtuk mindezt megélni.
Júliusban kezdődött, és remélem, hogy még mindig tart és folytatódik a szívekben és lelkekben…
Fazekasné Jankov Ildikó
szervező angoltanár