„Vajon mi végre kaptuk a teremtőtől a művészetet? Azt hiszem, elsősorban azért, hogy meghatározó része legyen életünknek, hogy felfrissítse a szürke és piszkos hétköznapokat, hogy varázserejével talpra állítsa az eltiport embert az emberben. „

                                                                                                       / Fazekas István/

Zsikai Laura iskolánk végzős 12/6-os diákja, egészen kiskora óta rajzol, mindig is ez volt a kedvenc időtöltése, ebben találja meg önmagát, és úgy érzi ez az amihez igazán ért. Családjában rajta kívül még sokan foglalkoznak rajzolással, festéssel, tehetségét, művészet iránti érzékenységét több helyről is örökölhette. Csanádapácán már volt egy kisebb kiállítása, e kiállítása a második alkalom, hogy bemutathassa munkáit. Leginkább grafitceruzával vagy szénnel szeret rajzolni, de kedveli a különböző technikák kombinálását. A hiperrealizmusra 2013 nyarán figyelt fel, akkor kezdett el ilyen jellegű képeket rajzolni, azért tetszett meg neki e stílus, mert nagy kihívást jelent számára a valósághű ábrázolás. Éppen ezért a legtöbb kiállított rajza fotóról készült, hogy vissza tudja adni a legapróbb részleteket is. Ennek ellenére szeretek saját fantáziából is rajzolni, és ezek a képek, bár nem annyira realisztikusak, mégis különlegesebbek számomra. A jövőben szeretne komolyabban művészettel foglalkozni, mert úgy érzi, hogy sokat kell még fejlődnie, valamint szeretné más stílusokban is kipróbálni magát.

A hiperrealizmus (a görög hüper „felett” és a latin realis: „valóságos” szóból) a valóság apró részleteit is hűen vagy akár felnagyítva ábrázoló képzőművészeti irányzat. Az elnevezés arra utal, hogy ennyire részletesen a valóságban talán nem is lehet látni az ábrázolt tárgyat. A valóság tárgyait sokszor töredékesen, de az egyes részleteket túlságosan felnagyítva, a szabad szemmel már nem látható részleteket, pórusokat, felületi szemcséket is érzékeltetve mutatják be. Ezáltal hívja fel a művész a néző figyelmét arra, hogy alaposabban szemügyre kell vennie a fotográfiák üzenetét.

„Hát nem veszed észre saját magad az összes képben, amit szeretsz? Ilyenkor úgy érzed, sugárzás hatol keresztül rajtad. Ezt nem lehet tisztán kielemezni vagy elmondani. Mit csinálsz most, ebben a pillanatban? Nézel egy képet a falon. Nem csinálsz semmi mást. És mégis, ettől érzed, hogy a világon vagy. Azt üzeni a kép: igen, most itt vagy. És igen, van a lényednek egy olyan része, amelyik mélyebb és édesebb, mint hinnéd.”

                                                                                 /Don De Lillo/

Képek >>>