… és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is… (Fil 2,4)

A Székács Evangélikus Iskola már sok éve visszatérő résztvevője az Association of Christian Schools International – Europe (közismertebb nevén: ACSI) által szervezett diákvezető konferenciának. Ebben az évben szeptember 25-28. között került sor a rendezvényre, melynek - a korábbi évektől eltérően - a Zánkai Új Nemzedék Ifjúsági Központ adott otthont.

A résztvevők plenáris előadásokon, csoportos beszélgetéseken, műhelymunkákban vettek részt, melyek mind a keresztyén diákvezetők értékeiről, kvalitásairól szóltak. Mindemellett megerősödhettek hitükben, találkozhattak más nemzetek diákjaival, kapcsolatot építhettek és akár életre szóló barátságok, kapcsolatok is születhettek.

Az idei konferencia minden eddigi méretet meghaladott, 16 ország 40 iskolájából több mint 300 résztvevő érkezett. A környező országok mellett egészen távolról, Jordániából, Kazahsztánból és Európa számos országából elfogadták a meghívást a 4 napos együttlétre. A lelki tartalmakat keresztyén könnyűzenei dicsőítések színesítették, a testi felüdülésre pedig sport- és játékfoglalkozások alkalmával került sor.

A Székács Iskolából 5 diák (Balogh Boglárka, Fekete Gabriella, Kollár Anita, Lopuch Pál és Szabó Zoltán) valamint egy kísérő tanár (Schmittinger Anikó) utazott a Balaton partjára. Mindannyian bizonyították a rátermettségüket, közvetlenségüket és a nyelvtudásukat is, mivel a konferencia munkanyelve az angol volt. Kellemes emlékekkel, hasznos tudnivalókkal és egy akciótervvel tértek haza, melyben a megszerzett tudás továbbadását képzelték el.

A konferencia témája volt: Isten áldásával mások szolgálatában. Az előadó Dan Bishop volt, aki lelki vezető és hitoktató egy amerikai iskolában.

Az első előadás az 1. zsoltárról szólt, az igazak és a bűnösök sorsáról. A mi felelősségünk dönteni az emberek és Isten tanításai között. Nem lehet az Urat szeretni, ha nem adjuk meg Neki és másoknak is a tőlünk telhető legjobbat. Isten szeret bennünket és célja van az életünkkel. Még amikor rossz dolgok történnek velünk, azokat is áldásként kell tekintenünk.

A második előadás megváltásról, mint áldásról szólt:

Róm 3,23: „Mindenki vétkezett és híjával van az Isten dicsőségének.” El kell fogadnunk, hogy mindannyian vétkeztünk, mindannyian ugyanabban a helyzetben vagyunk. Amikor vétkezünk, akadály keletkezik köztünk és Isten között, aki viszont nem ezt akarja tőlünk. Nem akarja, hogy a pokolra kerüljünk, ő az örök élet ajándékát adta nekünk, mert szeret bennünket.

János 3,16: mert úgy szerette isten a világot, hogy egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

A megváltás ingyenes ajándék számunkra, ezért keresnünk kell a lehetőséget, hogy beszélgessünk másokkal, kihasználjuk az alkalmakat, melyeket Isten teremt meg számunkra.

A megváltás „előnyei”:

·         Fil 3,20: „nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül”

·         2 Kor 5,21: „Mert azt, aki nem ismerte a bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne”.

·         Róm 5,1: „Mivel tehát megigazulunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által”

·         János 14,27: „Békességet hagyok nektek”

·         2 Kor 5-17: „Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.”

·         Róm 8,15: „Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok”

·         Kol 1,13: „Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába”

·         Róm 5,10: „mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által”

·         Ef 4,30: „És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára”

·         1 Ján 2,1: „Gyermekeim, ezt azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek”

A harmadik előadás Jób és Jákob történetével kezdődött. Jób egy nagyszerű ember volt. Sokat szenvedett, szinte mindenét elveszítette, még a családját is. Ennek ellenére megmaradt hitében. Az ő életével ellentétben áll Jákob, aki hazudott, olyan áldás megszerzése érdekében, mely eredetileg nem őt illette meg. Mégis egy csodálatos feleséget talál magának és meggazdagodik. A hétköznapi ember számára nem teljesen érthető, nem tűnik igazságosnak a két ember életében történt változás. Miért kapott Jákob oly sokat Istentől, Jób pedig nem?

Istennek azonban nagyobb tervei vannak velünk, és az áldások is az Ő döntései szerint „érkeznek” az életünkbe, nem pedig a saját teljesítményünk, életvitelünk alapján. Nem is biztos, hogy felismerjük Isten áldását a maga valójában.  „Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk.” (Ef 3,20) El kell fogadnunk Isten tervét a mi életünkben, azt, hogy Ő mindenről és mindenkiről gondoskodik. Nem számít az, hogy jók vagy rosszak-e az adott dolgok. Keresztyénként bíznunk kell az Úr irányításában, útmutatásában, a feladatunk az evangélium megosztása másokkal, olyanokkal is, akik eddig még nem hallottak róla.

A konferencia végére érkeztünk el a fő mondanivalóhoz: mások szolgálata

A jó vezető nagyszerű szolga is egyben. Azért vagyunk, hogy megalázkodjunk mások előtt és szolgáljuk őket. Ez azonban nem egy egyszerű dolog, azonban Jézus csodálatos példával járt előttünk.  Ha ezt megtesszük, Isten áldásával szolgálunk más embereket, más életet fogunk élni és többet megtehetünk másokért, mint azt valaha gondoltuk volna.

                                                                                                          Schmittinger Anikó

                                          az iskola angol nyelv szakos tanára